Megkérdeztem az ismerőseimet, barátaimat, hogy szerintük mi a legjobb érzés. Ízelítő a válaszaikból:

“Azon mélázni, hogy mi a legjobb érzés! 😀 <3 PEACE”
“… a legjobb érzés lazának lenni. 😊”
“❤️ Szeretet”
“Örömöt szerezni valakiknek!💖”
“Amikor az unokáimat magamhoz ölelem!”
“A szabadság érzése a legjobb. :)”
“békesség”
“Nevetés…”
“Egy szempár ami rád mosolyog”
“Boldogság!!!”
“A szavak nélküli tiszta kommunikáció.”

Szerinted mi a legjobb érzés?

Nekem ez:

Minden jó érzésem között azt figyeltem meg, hogy van valami, ami egy-egy érzést varázsosabbá tesz, mint egy másik szituációban ugyanazt az érzést.

Pontosan a szituáció az, ami különbséget okoz az érzések között. És itt gondolok arra, hogy érhet egy jó érzés váratlanul, vagy érhet úgy, hogy nagyonis készülök rá és teszek érte és keresem, vagy érhet úgy, hogy egyszerűen csak generálom magamban a jó érzést minden körülmények között és mindentől függetlenül, és hogy-hogynem történik valami, ami pont ugyanazt az érzést generálja bennem. De ennek van egy kísérőjelensége, egy ezt kísérő érzés is, amit én úgy nevezek, hogy az

Eleve Elrendeltség érzése.

Olyan érzés, hogy ennek így kell lennie, mert ez indult ki belőlem és ez bizony Az.

Tehát amikor tudom, hogy mire vágyom, beleélem magam, annak ellenére, hogy sokszor hallottam azt, hogy „ne éld bele magad valamibe, hogy nehogy csalódás érjen”, mégis beleélem magam és meg tudom ezt tenni könnyen és könnyedén, könnyű szívvel. És annyiban hagyom.

Nem próbálom meg kicsikarni valahogy a megvalósulását, vagy elérni valamilyen tettekkel, vagy akciótervet kidolgozni rá, hanem csak jól esett beleélni magam és ennyi. Jól éreztem magam, miközben beleéltem magam. És talán már ti is tapasztaltatok ilyet, hogy egyszercsak azon kapjuk magunkat, hogy bizony azt éljük, amibe beleéltük magunkat. Tehát pontosan tudom, hogy hogy indítottam ezt el, hogy indult ki belőlem, és ismerem azt a működést, ami ezt életre kelti és valóra váltja, és találkozom a valóságban azzal, ami előtte csak bennem élt, mint Belső Világ.

És Ez a Legjobb Érzés.

Lehet ez a legapróbb dolog, sőt lehet kellemetlen dolog is, ha tudom, hogy bizony arra hangoltam magam, és hát lám: ez lett. De azért a legjobb az, amikor valami kellemes valósul meg így.

Teremtőnek lenni a legjobb érzés.

És szembesülni azzal, hogy Teremtők vagyunk.

További Boldog Létezést kívánok!

Ha tetszett ez a bejegyzés, hallgass bele a többi videómba is YouTube csatornámon:

A főoldalon pedig kipróbálhatsz egy ingyenes gyakorlatot velem

és megnézheted, hogy mennyire éled meg tudatosan az érzékenységedet.